Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2004. április 23.
Ápr. 21-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Reviczky Gyuláról emlékeztek meg a költő halálának 115. évfordulóján. Dr. Libus Endre dettai szülész-nőgyógyász a költő életéről, koráról, Regéczy Szabina Perle tanárnő verseiről és műfordításairól beszélt. A műsor végén a közönség megtekinthette a költő és Bakálovich Emma múzsájának értékes tárgyaiból rendezett kiállítást. /R. P.: Reviczky Gyula-emlékműsor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2004. május 12.
Dr. Brauch Magda ny. magyartanár, nyelvművelő a vele készült beszélgetésben először dr. Ficzay Dénesre, Arad művelődési életének meghatározó személyisége emlékezett, aki Aradra vonatkozóan két lábon járó lexikon volt. Arad művelődési élete – Böszörményi Zoltán költő és sikeres vállalkozó bőkezű támogatása révén – nagymértékben fellendült. Ő alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns Jelen Ház komplexumot. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi. Az aradi magyar művelődési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzők munkáiból válogatott antológiákat adtak ki. – Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde nem kedvező, ezen Brauch Magda két kötete és tizenkét éve rendszeresen megjelenő nyelvművelő sorozata sem változtatott. A Tóth Árpád Irodalmi Kör keretében Beszélni nehéz! kör működött sokáig. A diákoknak évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenő városban hét esztendeje minden májusban sorra kerülő szórvány-szavalóverseny. /Bölöni Domokos: Munka után szeretek nyugodtan aludni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. június 12.
Jún. 15-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatják Dísz Péter Béluska című novelláskötetét, a tizenegyedik Fecskés-könyvet. Szerzője, a volt Mosóczy-telepi református lelkész már nyolc éve hunyt el, de kéziratai időállóságát jelen kötet is bizonyítja. A hetvenes években sok tehetséges alkotó gyűlt össze a Tóth Árpád Irodalmi Körben anélkül, hogy a megjelentetés reménye lebeghetett volna szemük előtt. Írásai a kisemberek gondjaival, bajaival foglalkoznak. /Pávai Gyula: A tizenegyedik Fecskés-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2004. szeptember 3.
Megjelent a védett emlékművek listája, de ebből kimaradt az aradi Szabadság-szobor. Darida János műépítész kb. másfél-két évvel ezelőtt elkészítette a megyei listát és abban szerepelt a szobor, bár annak felállításában akkor még csak reménykedtek. A megyéből a minisztérium listáján szerepel többek között a Vértanúk Emlékműve, a Bohus-, Szántay-, Kovács-, Herman-, Andrényi-, Neuman-palota, a templomok, a Régiszínház, a Fehér Kereszt, az újaradi Maros-híd melletti vámház, a kaszinó, a Lakatház, a szeszgyár, a Nepomuki Szent János szobor, Tóth Árpád szülőháza is. A vidéki emlékművek közül hivatalosan is védik, például, a borosjenei, világosi, solymosi várakat, a világosi Bohus-kastélyt és az előtte lévő szobrot, az angyalkúti Kövér-kastélyt, a feketegyarmati református templomot, a sofronyai Purgly-kastélyt és az apatelki Solymosi-kastélyt. /Történelmi emlékművek a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2004. december 16.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör dec. 14-i ülésén Balassi Bálintra emlékezett, a nagy reneszánsz költő születésének 450. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda mutatta be a költőt. /Regéczy Szabina Perle: Balassi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./
2005. február 8.
Tóth Árpád egyik versének címét /Lélektől lélekig/ adták a február 4–5–6-án Nagyenyeden szervezett szavalóversenynek. A verseny a magyarországi Siklósról indult, s az erdélyi regionális döntőre Nagyenyeden került sor. A döntő márciusban lesz Siklóson. /(N. I.): Lélektől lélekig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 17.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör február 15-i ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek a költő születésének 120. évfordulója kapcsán. Hábel Géza ny. főkönyvtáros felvázolta a költő életútját, majd Maresch Béla ny. színművész előadásában hallgathattak meg a jelenlévők néhány Kosztolányi-verset. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az irodalombarátok. /Regéczy Szabina Perle: Kosztolányira emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2005. április 11.
Hat marosszentgyörgyi lakost /Tóth Árpád, Szilveszter-Kiss Péter, Puczi Béla, Szilágyi József, Sütő József és Lőrinczi József/ az 1990. március 19-20-i, marosvásárhelyi magyarellenes pogrom után tartóztattak le. Ketten utólag belehaltak sérüléseikbe, egyikük külföldön keresett menedéket. Az áldozatokra a marosszentgyörgyi római katolikus templomban emlékeztek április 10-én. – 1991-ben temették el Tóth Árpádot, 13 éve pedig Magyarországon, Velencén Szilveszter-Kiss Pétert. Úgy érezték, szükség van rájuk – emelte ki emlékbeszédében Baricz Lajos plébános. 1990. március 19-én a megrészegített görgény-völgyieket teherautókkal, kiskocsikkal és buszokkal hozták Marosvásárhelyre. Kétszáz, zömében roma lakos élő kordont alkotva zárta el akkor a megyeközpont felé vezető utat. „A hodákiak, görgényiek botokkal jöttek, köveket, Molotov-koktélt hajítottak a tömegbe, gyerekeket találtak el. Aztán március 27-én jöttek minket letartóztatni. A kazánházba bújtunk, de valaki elárulta búvóhelyünket, s lefogtak. 12 vádpont szerepelt a letartóztatási parancson. Három hónapig Vásárhelyen, a rendőrségi fogdában tartottak, majd Nagybányára vittek. Hét hónap után szabadultunk. Végig kínoztak, faggattak, azt akarták, valljuk be, mi romboltunk, zúztunk, gyújtogattunk. Naponta hideg vízzel öntöttek le. Egy adott pillanatban 62 botütést számoltak meg a hátamon. 27 napig éhségsztrájkoltam, 37 kilóra fogytam le” – eleveníti fel az átélt borzalmakat Lőrinczi József. /Nagy Annamária: Emlékezzünk, ne felejtsünk! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. április 11.
A roma származású Tóth Árpádnak, a „fekete március” egyik hősének a sírkövén ez áll Marosszentgyörgyön: „Itt nyugszik Tóth Árpád, a márciusi hős. / Neve ismeretlen, tette ismerős. /Szembeszállt a hordahaddal, / Halálba ment diadallal”. Az emléket a 37 évesen elhunyt férfi családja és a plébánia állította. Minden év tavaszán Baricz Lajos plébános és hívei elzarándokolnak a sírhoz, és virágokkal lepik el. A híveket és az emlékezni érkezett marosvásárhelyi vendégeket április 10-én Zolcsák Sándor marosvásárhelyi festőművész Emlékezzünk, ne feledjünk című, Tóth Árpád temetéséről készített fénykép-összeállítása fogadta. Tóth Árpád egyike volt azoknak a magyar cigányoknak, akik ellen Marosvásárhely véres márciusa után a román államhatalom kirakatpert indított. Állítólagos bűne az volt, hogy 1990-ben a szentgyörgyi tetőn sokadmagával együtt megpróbálta megállítani a Görgény és a Maros völgyéből kamionokon Vásárhely felé szállított fegyveres hordákat. A félrevezetett és leitatott román parasztok egy részét sikerült is megfékezni a város határában. Tóth Árpád nem sokkal szabadlábra helyezése után, 1991. április 6-án, máig tisztázatlan körülmények között, elhunyt. „A kórlapon szívinfarktust ír, de az orvosok azt mondták anyámnak, hogy minden belső szerve szét volt zúzva. Nekünk, gyerekeknek soha nem beszélt a börtönben töltött több mint fél évről, de anyámnak sokat panaszkodott. Román rabtársai csúfolták és verték. Aztán miután ’90 karácsonya előtt kijött, elment dolgozni, de nem bírta sokáig” – idézte fel a másfél évtizeddel ezelőttieket Tóth Árpád lánya, Erzsike, aki úgy tudja, hogy apja lényegében nem is vett részt a szentgyörgyi verekedésben. A letartóztatásról és a börtönkálváriáról egy másik marosszentgyörgyi, az időközben elhunyt Puczi Béla így számolt be emlékirataiban: „Nálam 1990. március 28-án hajnalban csengettek a rendőrök. Hatunk közül engem vittek be utoljára. A legtöbb magyar rendőr ki volt vezényelve az udvarra, a román rendőrök hallgattak ki minket. Mindenfélét összevissza ígértek, csak valljuk be, hogy a magyarok a hibásak, ők tették tönkre az autókat, buszokat. Meg hogy mondjuk meg, ki verte meg Mihai Cofariut. A nevét sem hallottuk soha. Az is igaz, hogyha ismerjük, akkor se mondtuk volna meg. Mindent bevetettek. Volt olyan éjszaka, hogy nem engedtek aludni, egész éjjel ordítoztak nekünk, hogy gyilkosok. Hét napig nem volt más, csak verés meg vallatás. Nyolc hónapot voltunk a vásárhelyi börtönben. (...) Két hét után megjelent egy delegáció Svájcból, Franciaországból és Németországból, interjút készítettek velünk. Tóth Árpád kipakolt, elmondott nekik mindent, hogy mi történt, hogy ártatlanok vagyunk. Nem tudtuk, hogy a mosdókagylóba mikrofon van szerelve, és a másik szobában mindent lehallgattak. Amikor a külföldiek elmentek, visszajátszották neki, miket beszélt. És minden nap annyit verték Tóth Árpádot, hogy kiszabadulásunk után egy hónappal belehalt.” Tóth és a többi szentgyörgyi magyar és roma megaláztatását Jung Ildikó, a férfi védőügyvédje is jól ismeri. „Letartóztatásuk után a rendőrök kivitték őket a mezőre, egy traktor alá fektették, majd beindították a motort. Közben fegyverrel álltak mellettük, és azt mondták, ha nem vallanak, elindítják a gépet” – emlékszik vissza Jung Ildikó, aki a 90-es évek elején számos, bűnbaknak kikiáltott cigány és magyar – köztük Cseresznyés Pál – jogi védelmét látta el. A hatalom nemcsak az igazságtalanul elítéltek életét keserítette meg, hanem neki is mindegyre betartottak, meséli. „Éjszakánként ismeretlen telefonálók fenyegettek, sokszor fegyveres rendőrök követtek az utcán. Miután sikerült a pert áthelyeztetnünk Nagybányára, a kedélyek lecsillapodtak, ott sokkal korrektebb eljárásban volt részünk” – mondta az ügyvédnő. „Ha Marosszentgyörgy, Nagyernye és Sáromberke magyarsága és magyar cigánysága 1990. március 20-án nem állítja meg a leitatott és felfegyverkezett román parasztok egy részét, akkor sokkal több román támadott volna a főtéri tüntetőkre. Ilyen esetben nem biztos, hogy a magyarság vissza tudta volna verni a túlerőt, elképzelni is szörnyű, mi történhetett volna, jegyezte meg Kincses Előd, akit egy nappal korábban ugyanazon hordák nyomására váltottak le a megyét irányító Nemzeti Megmentési Front alelnöki tisztségéből. – Be kell ismernünk: a vidékiek meg a környékbeli magyar cigányok mentették meg ’90 márciusában a vásárhelyi magyarokat. Az egyik roma vezér az ütközet másnapján azt mondta: Kincses úr, mi ne jönnénk segíteni a magyaroknak? Hiszen mi magyar cigányok vagyunk, nekünk fáj, ha ütik a magyart! S aztán, ma maguk, holnap mi...” A véres események után a rendőrség több mint félszáz személyt tartóztatott le – kizárólag magyarokat és magyar cigányokat. Szabadulásuk után sokan a száműzetést választották, többen tisztázatlan körülmények között hunytak el, egyesek öngyilkosságba menekültek. „Tudjuk, hogy nem támadás, hanem védekezés volt a bűnük. Azt viszont nem tudjuk, hogy kik és mikor indítják a marosvásárhelyi és környező községekre zúdult támadók megbízóinak kivizsgálását. Mi szeretnénk megbékélni, de az igazság feltárása nélkül ez nem lehetséges” – szögezte le Zolcsák Sándor, az RMDSZ akkori vásárhelyi elnöke. /Szucher Ervin: Életével fizetett a magyarokért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. május 19.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör május 17-i munkaülésének témája dr. Brauch Magda nyelvművelő és stilisztikai tevékenysége volt. Az egész életét a magyar irodalom tanításának szentelő tanárnő egyetemi évei alatt kezdte a tudományos munkát. A Magyarosan című folyóiratot elemző tudományos dolgozatával országos döntőbe jutott, később országos első helyezést ért el Kolozsváron a metaforáról írt munkájával. Az 1976-ban megjelent Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról című kötetben társszerzőként szerepelt, 1979-ben látott napvilágot első önálló kötete Nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban címmel, mely átdolgozott változata 1977-ben megvédett doktori értekezésének. 2001-ben jelent meg Magyarról magyarra című nyelvművelő kötete, két évvel később Közös anyanyelvünkért című könyve (mindkettő az Erdélyi Gondolat kiadásában). Nyomdakész Beszélni kell című, két díjnyertes dolgozatot is tartalmazó munkája, Kolozsváron pedig 60 verselemzését tartalmazó versválogatása. /Regéczy Szabina Perle: Dr. Brauch Magda szélmalomharca. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. június 16.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 14-i záróülésén Kaffka Margitra emlékeztek, az írónő születésének 125. évfordulója alkalmából. Kaffka Margit munkásságáról, dr. Brauch Magda beszélt, az írónő verseiből, prózájából Czernák Ferenc adott elő. Az irodalmi körben 2004 szeptemberétől tíz találkozót tartottak. Megemlékeztek Petőfiről, Olosz Lajosról, Radnótiról, Balassiról, Kosztolányiról, József Attiláról. Előadó legtöbbször dr. Brauch Magda volt, közreműködött az idén nagypénteken eltávozott Maresh Béla színművész, Czernák Ferenc, Szűcs Éva és három alkalommal a zimándújfalui iskola diáksága. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2005. szeptember 15.
Szeptember 13-án délután tartotta az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülését. Regéczy Szabina Perle Szemek tüzében című naplójegyzetéből olvasott fel részleteket, mely az 1989. október 2. és december 16. közötti élményeit, küzdelmeit, fájdalmait tárgyalta. A szerző ekkor helyettes tanítónőként tevékenykedett Aradon. A továbbiakban a szerző műfordításait Czernák Ferenc mutatta be. /Szemek tüzében 1989-ben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2005. október 20.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör október 18-án tartotta munkaülését a megyei könyvtárban. Hábel Géza nyugalmazott főkönyvtáros Jókai Mór életrajzi adatairól, írásművészetének népszerűségéről beszélt, majd dr. Brauch Magda Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolatáról értekezett. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az érdeklődők, Jókai Mór eredeti és más nyelvre átültetett műveiből. /Regéczy Szabina Perle: A Tóth Árpád kör ülése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. november 18.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör november 15-i ülésén Maresch Béla ny. színművészre emlékeztek, aki alapító tagja, éveken át lelkes előadóművésze volt a körnek. Czernák Ferenc és Hábel Hannelore irodalmi-zenés összeállítása hangzott el. Czernák Ferenc lippai létére kapcsolódott be az irodalmi kör tevékenységébe. Hábel Hannelore, a Csiky Gergely Iskolacsoport nyolcadikosa először lépett fel előadóként. /Regéczy Szabina Perle: Maresch Bélára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2005. december 17.
December 14-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai előbb dr. Brauch Magda Vörösmartyról szóló előadását hallgatták meg a költő halálának 150. évfordulója kapcsán. Azután a Szűcs család mutatkozott be irodalommal, zenével, képzőművészettel. Éva verseiből karácsonyi hangulat, istenkeresés, a szeretet utáni vágy csendült ki, leánya, a másodéves egyetemi hallgató Noémi Schubert, Händel dalait énekelte mély átéléssel, Szűcs Sándor grafikáival és egy-egy emléklappal kedveskedett a körtagoknak. Czernák Ferenc átnyújtotta a lippai Degré Alajos Olvasókör ajándékait a Tóth Árpád kör tagjainak. /Regéczy Szabina Perle: Karácsonyi hangulat a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2006. január 20.
Aradon a reformáció magyar irodalmáról tartott előadást Regéczy Szabina Perle január 18-án, a Tóth Árpád Irodalmi Kör idei első ülésén. Az előadást színesebbé tették a kör lelkes szavalói és az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola nyolcadikos diákjai. /A Tóth Árpád kör első idei összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2006. február 17.
Február 14-én Aradon, a Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek az író halálának 70. évfordulója alkalmából. A 10-es sz. Általános Iskola magyartanára, Nagy Gizella Kosztolányi munkásságát méltatta, jellemezve A szegény kisgyermek panaszai című versciklusát, stílusát, témaköreit. /Emlékezetes irodalmi délután. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2006. február 24.
Február 22-én Lippán a Degré Alajos Olvasókör az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kört látta vendégül. Meghallgatták az aradi Szűcs Éva verseit, Szűcs Noémi dalait, Szűcs Sándor pedig grafikáit mutatta be. A helyiek közül Baróti Rozália, Baróti István és természetesen a körelnök Czernák Ferenc működött közre. /Degré Alajos–Tóth Árpád találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2006. március 9.
A nemzetközi nőnap előestéjén az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényén a hagyományoknak megfelelően idén is a kör női alkotói álltak a hallgatóság elé. A rangidős költőnő, Bokor Ella, majd Fiegel Erzsébet versei után Brittich Erzsébet novelláját olvasta fel, Szép Mária Terézia és Szűcs Éva versei következtek, Regéczy Éva tárcájával, Regéczy Szabina Perle pedig román költők átültetésével volt jelen. /R. Sz. P.: Nőnap a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2006. március 27.
Március 25-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagjára, Maresch Béla színművészre emlékezett, aki éveken át volt a kör szavalója, előadója. Sírjának megkoszorúzása a Felsőtemetőben halálának első évfordulóján történt. A megemlékezés a Bálint család jóvoltából a Tulipán könyvesboltban folytatódott, ahol az irodalmi kör tagjai irodalmi-zenés összeállítást mutattak be hazai és külföldi költők verseiből. /R. Sz. P.: In memoriam Maresch Béla. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2006. április 13.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör április 11-i ülésén dr. Brauch Magda Németh Lászlóra emlékezett, az író születésének 105. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc Pótvizsga című költészetnapi versösszeállítása következett. Brittich Erzsébet művészeket, írókat, tudósokat ábrázoló bronzplakettjeit, Kolumbán Zsolt posztimpresszionista képeit, Szép Mária portréit, Szép Zoltán akvarelljeit, Szűcs Sándor grafikáit tárta közönség elé. /Regéczy Szabina Perle: A költészet napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./
2006. április 14.
Április 13-án ötödik alkalommal került sor a Tóth Árpád költeményeiből rendezett szavalóversenyre. A megmérettetést évente felváltva rendezi az aradi Kölcsey Egyesület és a debreceni Kölcsey Ferenc Gimnázium, amelynek szavalói most nem jöttek el Aradra. Eljöttek azonban a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai. Mindenki kapott részvételi oklevelet és a Fecske-könyvek sorozatban megjelent Ficzay Dénes Válogatott írásai című kötetből egy-egy példányt. /Kiss Károly: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2006. május 18.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör munkaülésén Regéczy Éva Ezüst köd című lélektani novelláját olvasta fel, majd Berzsenyi Dánielre emlékeztek a költő születésének 210., halálának 150. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. /Regéczy Szabina Perle: Berzsenyi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
2006. május 20.
Május 19-én tartották meg Aradon a minorita kultúrházban a hagyományos Szántó György prózamondó versenyt, melyre több mint húsz Arad megyei magyar diák nevezett be. Az Arad Megyei Magyartanárok Pedagógiai Köre és a Gyöngyház Egyesület évente megszervez egy-egy irodalmi vetélkedőt, egyik évben a Tóth Árpád szavaló-, idén pedig a fent említett prózamondó versenyt. /Sólya R. Emília: A kisebbek szorgalmasabbak voltak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. június 15.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Körben június 13-án a névadóra emlékeztek, a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. Puskel Tünde Emese tanárnő elhozta diákjait az aradi 12-es számú Általános Iskolából, akik szavaltak. Dr. Brauch Magda tartott előadást Tóth Árpádról, majd Magyari Etelka Amerikában élő tanárnő, kritikus az amerikai magyar prózairodalomról értekezett. A kör most zárult évadjában Jókairól, Kosztolányiról, Németh Lászlóról, Berzsenyiről tartott előadást dr. Brauch Magda, de megemlékeztek a reformáció magyar irodalmáról is. Koszorúzással egybekötött emlékműsor keretében emlékeztek meg Maresch Béla színművészről. /Regéczy Szabina Perle, a Tóth Árpád Irodalmi Kör vezetője: Évadzárás a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./
2006. július 19.
Két értékes hagyaték került a napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tulajdonába. Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplóját, leveleket és más értékes dokumentumokat dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszor adta át. Köztük volt: Magyar utazók a Duna-Tájon, Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai, Lucidus Kiadó, Régi Kisebbségkutatás Könyvek sorozat. A szövegeket közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Losoncy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Budapest 2006. Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanárának Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét családja közösségi célokra ajánlotta fel. Fuchs Herman 1996-ban hunyt el. 1946-tól a Bolyai Egyetem tanársegéde, ahol rövid megszakítással, adjunktusként, majd előadó tanárként működött 1977-es nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe az őslénytan. 250 tanulmánya és írása jelent meg, több könyvnek társszerzője. /Bakó Botond: Régi és mai hagyatékok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2006. szeptember 21.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 19-i évadnyitó ülésén Szerediné Barabás Ibolya ny. tanárnő Lélekhasadás című regényéből olvasott fel részleteket. A műben a szerző realisztikusan ecseteli a partiumi magyar sorsot, leírja családja, baráti köre életét. Ezután a 95 éve született Eugen Jebeleanura emlékeztek, a román költő a magyar irodalom egyik legkiválóbb tolmácsolója is. Az est második részében dr. Brauch Magda a kuruc költészetről értekezett. /Évadnyitó a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2006. október 19.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör október 17-i ülésén dr. Brauch Magda Beszélni kell, avagy használjuk anyanyelvünket (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2006) című, nemrég megjelent harmadik nyelvművelő kötetét Regéczy Szabina Perle, a kör elnöke méltatta. A rendezvény második részében Faludy Györgyre emlékeztek, legszebb verseiből és műfordításaiból készült válogatással. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2006. november 16.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör november 14-i munkaülésén Brittich Erzsébet aradi költő, író, képzőművész állt közönség elé, ezúttal saját verseivel. A rendezvény második részében Tamási Áronra emlékeztek az író halálának 40. évfordulója alkalmából. /Regéczy Szabina Perle: Hangulatos irodalmi est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./
